Dudás Róbert Gyula szabad-történész honlapja

Bencsik Péter: Kelet és Nyugat között – Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában (1945–1989). Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2019. 440 oldal Útlevél, gyönyörű szó, akár a szerelem – fogalmaz Földes László Hobo, a Csavargók Tízparancsolata című önálló estjében. S bár nem illik dalszöveggel, s pláne saját családi anekdotával kezdeni egy könyv recenzióját, de a fenti dalon kívül nekem mégis egy régi családi történet jutott eszembe e könyv olvasása közben. Mivel Bencsik Péter, jelen kötet szerzője bevezetőjében több történetet hoz, ezért veszem a bátorságot és megosztom. Nagyapám, aki Szegeden […]

Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás a közelmúlt magyar (egyház)történetének egyik legismertebb szereplője. Életéről még azok is sokat tudnak, vagy tudni vélnek, akik alapjában nem foglalkoznak sem a történelemmel, sem a katolikus egyházzal. Lehet tudni arról, hogy bebörtönözték, szenvedett, majd sokáig volt a budapesti amerikai nagykövetségen, s élete végét emigrációban töltötte. Ugyanakkor Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás egy alig ismert szereplője a magyar történelemnek. Élettörténetében rengeteg a fehér folt, a találgatás, a hiányosság. Az általa írt Emlékiratokban sok a történeti ugrás, néha-néha ellenmondás. Ahhoz, hogy valóban megismerhessük őt, sok-sok […]

Kovács Gergely – Kovács Attila Zoltán: #Mindszenty – interaktív blogkönyv fiataloknak, Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Budapest, 2020., 192. old. A kérdés összetett. Vajon lehet-e egy mai fiatal számára mondhatni a régmúltban élt embert érdekessé tenni, modernizálni? Másik oldalról vajon szabad-e egy – vélhetően – a boldoggá avatás előtt álló személyt „könnyen emészthetővé” tenni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem, amikor kézbe vettem Kovács Gergely okleveles posztulátor és alkotótársa Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész munkáját. Az első gondolat ami eszembe jutott egy Mindszenty idézet volt. 1974-es amerikai útjának egyik állomásán a […]

Ungváry Krisztinán: Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944, 2020, Jaffa Kiadó, 224 oldal Nagyon nehéz (lehet) jó könyvet írni Horthy Miklósról. Nehéz, mivel sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik ilyen, hogy Horthy a 20. század egyik olyan személyisége, aki azok közé sorolható, aki rendkívül megosztó. Nem ő az egyetlen a világháborús század magyar szereplői közül, ide sorolhatjuk Mindszenty Józsefet, Nagy Imrét, Kádár Jánost, s a sort akár aktuálpolitikai szereplőkkel is folytathatnám. A második probléma, hogy hogyan írjuk Horthyról. A történészi korrektség mellett – amelynek egyértelműnek kell lennie […]

Kedves Érdeklődők! A koronavírus okozta veszélyhelyzet következményeként a a III. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia a virtuális térben kerül megrendezésre 2020. december 18–19-én. A rendezvényen két nap alatt 24 előadás hangzik majd el, az előadók pedig többek közt a kolozsvári Babeș—Bolyai Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, valamint a Szegedi Tudományegyetemet képviselve mutatják be aktuális kutatásaikat.Az előadásokat a konferencia címében foglaltaknak megfelelően az interdiszciplinaritás jellemzi, amelyet a témakörök sokszínűsége is tükröz: lesznek egyháztörténeti, vallásfilozófiai, vallásnéprajzi, művészettörténeti és ókortudományi előadások. […]

1974. február 5-e[2] után a magyar katolikus egyház itthon és a diaszpórában átélte addigi történetének – többek véleménye szerint – legnagyobb traumáját[3]. A Vatikánból érkezett hírek szerint VI. Pál pápa[4] Mindszenty József[5] bíborost felmentette az esztergomi érseki székből, s azt megüresedettnek nyilvánította. Ezzel egy időben kinevezte Lékai László[6], addigi veszprémi apostoli kormányzót, Girus Tarasii-i címzetes püspököt ad nutum Sanctae esztergomi apostoli kormányzónak. Ez a döntés pedig, sokakat, többek között a diaszpórában élő magyar katolikusokat, de a más vallásúakat, és a nem hívő magyarok jelentős részét is megdöbbentette. Jelen cikkemben a […]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában 1825 és 2018 között több mint 1000 római és görög katolikus magyar pap teljesített szolgálatot. Ezek jelentős része a történelmi Magyarország területéről vándorolt ki, nagyjából 150 lelkipásztor pedig már ott született.  Már az a társadalmi különbség, hogy egy részük eleve amerikai/kanadai állampolgár volt, másik részüknek pedig 5-10, sőt akár több évet is kellett várniuk az állampolgárságra, számos esetben befolyásolta azt, hogy egy-egy pap, a konkrét lelkipásztori munka mellett − illetve esetenként helyette − mennyire tudott részt venni a közéleti, politikai, gazdasági, vagy tudományos életben. […]

1929-ben az Amerikai Egyesült Államok magyarságának jelentős része képviselőket küldött az észak-amerikai Buffalo városába, az első (s valójában egyetlen) összmagyar gyűlésre, amelyet ők nemzetgyűlésnek neveztek el. A nemzetgyűlés célja amellett, hogy az amerikai belső problémákat rendezni kívánta, kiállás kívánt lenni az anyaország mellett, felhívás a trianoni béke igazságtalanságának hirdetésére. Külön fontos része dolgozatomnak Lord Rothermere személyének és politikájának áttekintése, azt, hogy hatására milyen valós, vagy álremények merültek fel a magyarságban. Írásom második felében pedig vizsgálom a nemzetgyűlés határozatait, s azt, hogy ezt mennyire tudták átvinni a hétköznapokba, mennyire lett rövid, […]

Dolgozatom célja, hogy bemutassa azt a polémiát, amely a magyar koronázási ékszerek az Amerikai Egyesült Államokból történő 1978-as visszaszolgáltatása körül merült fel az amerikai magyar katolikus sajtóban[1]. Mind amerikai, mind magyar részről a visszaadás kérdése több alkalommal is felmerült, de az végül is csak 1978. január 6-án történt meg. Dolgozatomban szeretnék rámutatni a visszaadás körüli jogi huzavonára, illetve a visszaadásnak az amerikai magyar társadalomra – kimondva- kimondatlanul – máig tartó hatására. A magyar Szent Korona, valamint a koronázási jelvények és koronaékszerek (a továbbiakban Szent Korona) 1945-ben kerültek külföldre. Hosszú kaland […]

Amikor az ember kutat sok olyan adatot is talál, amely inkább bulvár jellegű, s egyáltalán nem tartozik a kutatása tárgyához, mégis valahogy jár rajta az esze, vissza-visszatér, s elkezdi keresgélni hozzá a további adatokat. Egy szép napon bukkantam rá az Előre (Forward) c. újságra, amely „az amerikai magyar munkásság lapjaként”, erősen bal oldali beállítottsággal  jelent meg New York, NY-ban a XX. század elején. Ezt az újságot nézegetve bukkantam egy névre és hírre, amely felkeltette a figyelmemet. Az általam kutatott észak-amerikai magyar katolikus papsághoz – gyakorlatban – semmi köze, egy apróságot […]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szolgálatot ellátott római és görög katolikus magyar, magyar származású, valamint magyarul beszélő lelkipásztorok történeti névtára 1825 – 2019 között Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (METEM), Budapest és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, EFO Nyomda, Budapest, 2020. ISBN 978-615-5826-08-5 A kötet letölthető az alábbi linkre kattintva: