Dudás Róbert Gyula szabad-történész honlapja

Elhangzott a Katolikus Társadalmi Napok – Ifjúsági konferencia: „A jövő egyháza – a jövő társadalma” programon, Pécsett, 2019. szeptember 28-án. Absztrakt „I speak Hungarian! What’s your Superpower?” – A hagyományos és a gazdasági diaszpóra jövőképe Ma a világon nagyjából 15 millió olyan személy él, aki magát magyarnak tartja. A közismert felosztás szerint ebből nagyjából 9,8 millió fő él a jelenlegi határokon belül, a többi pedig a diaszpórában. A diaszpóra kifejezésnek számos értelmezése van. Az eredeti görög kifejezés, a διασπορά szó, a magok elvetését, illetve szétszóródását jelenti. A köznapi értelemben vett […]

A közelmúlt magyar egyháztörténetének különleges és megkerülhetetlen, mégis – a közelmúlt egyháztörténetének kutatóit leszámítva, lényegében elfeledett – szereplője és tényezője volt Nagy Töhötöm. A jezsuita. A KALOT vezér. A társadalomszervező. A higanyember. A Vatikán titkos ügynöke és levélcsempésze, és titkos követe. Az OSS ügynöke. Az, aki nélkül Mindszenty talán sose lett volna hercegprímás. Az, akit Mindszenty semmiképpen nem akart Magyarországon látni. A megtagadott politikai tényező. A kiugrott szerzetes. A családapa. A szabadkőműves. A Buenos Aires-i Egyetem főkönyvtárosa. Az UNESCO megbízottja. Az emigráns, majd hazatelepülő. Az állambiztonság ügynöke. Számos arc és […]

Mindszenty József[1] bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek – számos egyéb funkciója mellett – 1945-től kezdve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: Konferencia, illetve MKPK) elnöki feladatait is ellátta. Vizsgálatom fő iránya, hogy a fellelhető püspöki kari jegyzőkönyvek, illetve egyéb dokumentumok alapján áttekintsem, miszerint a konferencia részvevői miként gondolkodtak Mindszentyről, személye, helyzete felmerült-e a tárgyalások alatt, s ha igen, milyen módon. Emellett áttekintem az ebben az időszakban megjelent, s fellelhető sajtótermékeket, hogy azokról a gyűlésekről, ahol Mindszenty személye esetlegesen szóba került, milyen módon számolt be a katolikus, illetve a nem katolikus sajtó. […]

Az Amerikába, és ezen belül az USA-ba irányuló emigráció kezdeteit a Rákóczi-féle szabadságharc leveréséhez köthetjük. Ekkor a szabadságharcban fontosabb szerepet betöltő személyek közül néhányan az USA-ba kerültek, ahol többen részt vettek az ország létrehozásában, sőt, tapasztalataikat átadva a Függetlenségi Háború hőseivé váltak. Ilyen személy volt Fabriczi Kováts Mihály, az amerikai lovasság alapítója.[1] Az első, a végleges letelepedés szándékával érkező személy Haraszthy Ágoston (Pest, 1812. augusztus 30. – Corinto (Nicaragua), 1869. július 6.) földbirtokos, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.[2] A magyar emigráció első nagyobb hulláma az 1848-49-es forradalom leverése után […]

Deák András Miklós, Somorjai Ádám OSB, Zinner Tibor: Menedékben – Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970., Magyar Napló Kiadó, 2019. A közelmúlt magyar egyháztörténetének különleges és megkerülhetetlen tényezője Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, Esztergom érseke. A bíboros életének jelentős része, majdnem 15 év telt úgy el, hogy kényszerlakóhelyén, az Amerikai Egyesült Államok budapesti (nagy)követségén kellett napjait töltenie, kényszerű bezártságban és összezártságban az USA diplomatáival és a követség személyzetével, elfogadva (s néha áthágva) a követség rá vonatkozó rendszabályait. Ezt az időszakot ő emlékirataiban „azylum”-nak nevezte, az amerikai diplomaták pedig „menedék”-nek (refuge). […]

1. Bevezetés Dolgozatom célja, hogy bemutassa a külföldön élő magyarul beszélő római katolikusok lelkipásztori ellátásának múltját, jelenét, valamint a jövőbeli lehetőségeit.  Maga a kérdés azért is lényeges, mert a jelenlegi kutatások szerint a magyarul beszélő személyek nagyjából egyharmada a jelenlegi országhatárokon kívül él. A jelenleg külföldön élő magyarok több csoportba oszthatóak. Vannak közöttük olyanok, akik nagy történelmi események után hagyták el az országot – ilyen volt a II. világháború, vagy pedig az 1956-os események, illetve egy jelentős csoport a rendszerváltástól napjainkig próbált szerencsét külföldön. Míg az két csoport – az […]

I. Bevezetés Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja azt a nagyjából kétszáz éves folyamatot, amely a Magyarországról kiindult magyar nyelvű, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada területén élő diaszpóra római és görög katolikus egyházi pasztorációjához kötődik. Ez által tisztelegni szeretnénk az előtt a majdnem ezer katolikus pap előtt, akik vállalták, hogy követik azt a sok százezer katolikus hívőt, akik új otthonuknak Észak-Amerikát választották. Fontos ez a téma azért is, mivel az amerikai magyar katolikus pasztoráció jelen formájában a végnapjait éli. A legtöbb magyar templom megszűnt, vagy más nemzetiségek foglalták el. Már […]

Vas László, Kerkayné Maczky Emese, Dudás Róbert GyulaMagánkiadás. Passaic, NJ 2015, 30 lap Letölthető: https://www.academia.edu/44639739/A_Passaic_i_Szent_Istv%C3%A1n_R%C3%B3mai_Katolikus_Magyar_Templom_t%C3%B6rt%C3%A9nete

Pölcz Ádámmal társszerzőként Dudás Róbert Gyula – Pölcz Ádám* Mindszenty József látogatása Passaicban (1974. május 19.) Mindszenty József hercegprímás, Esztergom érseke, 1971. szeptember 28-án reggel hagyta el Magyarország és ezzel egy időben egyházmegyéje területét. Noha névlegesen 1974. február 5-ig Esztergom főpásztora volt, az egyházmegye igazgatását már hosszabb ideje nem tudta ellátni, mert 1948. december 26-án[1] hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták,[2] majd elítélték. Igaz, 1956. október 31-én kiszabadulva vissza tudott térni az egyházmegyéje területére és hivatalába (a budapesti Úri utcai prímási palotába), de a vezetést csak minimálisan tudta átvenni, hiszen erre […]

Zavarban vagyok. Zavarban vagyok, mivel nem tudom, hogy filmkritikám tárgya az „Új pápa” című sorozat, amely az „Ifjú pápa” (nem) folytatása… – kezdeném a kritikát, s már itt elakadok. Ugyanis nem tudom, hogy akarok-e erről a sorozatról írni. Érdemes-e erről a sorozatról írni. Szabad-e erről a sorozatról írni. Miközben magamba nézve azt kell mondanom: nekem tetszett Paulo Sorrentino legújabb munkája. Tetszik, miközben a teológus vénám berzenkedik és tiltakozik, sőt bizony elgondolkodik azon is, hogy az az inkvizíció nem is volt olyan rossz dolog. A történet látszólag nagyon egyszerű. A korábban […]

Az első, ami egy munka utáni forró nyári délutánon erőt vett rajtam a döbbenet volt. Igazából nem is emiatt a sorozat miatt fizettem elő a szolgáltatónál, hanem gyermekkorom nagy élményének, a Twin Peaks-nek harmadik évadát akartam megnézni, viszont abból csak egy rész volt egy héten, s ha már fizettem, akkor szétnéztem más sorozat után is. S elkezdtem nézni Paolo Sorrentino Az ifjú pápa című sorozatát. Semmit sem tudtam róla. Valahogy kimaradt. Nem olvastam róla kritikát, nem olvastam én semmit. S nézni kezdtem. S borzongani. Mert az első kérdés, a legelső […]

– vitaindító gondolatok – 1892. december 1-jén egy magányos pap érkezett meg az Egyesült Államokba. Egy távoli országból érkezett, amiről az amerikai katolikus püspökök nem tudtak sokat, sőt talán semmit. A clevelandi püspök hívására érkezett, az esztergomi érsek küldte. A clevelandi püspök üzenetében, melyet Magyarországra küldött az szerepelt, hogy kell valaki, aki az elárvult hunokat megmentheti a kárhozattól.  Böhm Károly (Selmecbánya, 1853. június 13. – Cleveland, OH, 1932. április 9.) korábbi márianosztrai plébános vállalta ezt a kihívást, s – ahogy a sírkövén is szerepel – az amerikai magyarok apostola lett. […]

Előadás a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tagozatának Amerikai történelem és kultúra szekciójábanBudapest, 2019. április 23.

Interjú a Szent István Rádióban, Dudás Róbert Gyula – Magyar katolikus papok Észak-Amerikában c. kötetéről.Az interjút készítette: Tikovits ErnőElhangzott a Szent István Rádióban, 2020. február 28-án.A hangfelvétel minden joga a Szent István Rádióé.

Az interjút Dr. Tokics Imre készítette, 2020. október 24-én. A felvétel jogai a Hatoscsatorna Televízió tulajdonát képezi. Eredetileg megjelent: https://www.youtube.com/watch?v=v4Z8A4uVOgs