Category Archives: Folyóiratokban megjelent írások

A Zemplén szívében, Telkibányán található talán a legkülönlegesebb Mindszenty József emlékére állított emléktábla a helyi katolikus templom falán. Ez a tábla egy ma már – a történészek szemében – elfeledett eseménynek állít emléket, amikor a bíboros 1948. április 18-án átutazott a településen, s ott beszédet mondott. Jelen írásomban azt vizsgáltam, hogy Mindszenty hogyan kerülhetett Telkibányára, s miért van annak jelentősége, hogy nem csak a katolikus, hanem a református híveket, s papjukat is fogadta. Szerzőként egy vallomással tartozom. Be kell vallanom, hogy a cikk címadásának alapszabályát jelenleg megszegem. Idős történész ismerősöm […]

Jelen könyvismertető címét nem én adtam. Somorjai Ádám – aki a könyv megszólaltatottja – néhány hónappal ezelőtt említette meg nekem, hogy hamarosan megjelenik egy kötet, amely bepillantást enged igen kalandos életébe – bár ezt már csak én teszem hozzá. Pontosan akkor értettem meg miért is kukucskáló-könyvnek titulálta ezt a kötetet, amikor megrendeltem, s megláttam a borítóját. A kötet elején Ádám atya félig egy ajtó mögül (egész pontosan a tihanyi apátság kapuján, ahol éppen egy szűk körű, nagyjából hetven fős családi összejövetelen vett részt) les ki, mondhatni kukucskál. S ez a kép jól […]

Somorjai, Ádám, ed. (2020) John Sabo and Cardinal Mindszenty : 1957–1971 = Mons. John Sabo és Mindszenty bíboros. METEM Könyvek (93). Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest. ISBN 978-615-5826-12-2, 342. oldal Az emigráció magyar katolikus papsága a magyar egyháztörténet egyik periférikus kérdése. Nagyon keveset tudunk azokról a szereplőkről, akik követték a magyarokat az emigrációba, vagy akár már ott születtek és magyar identitásukat (részben) megtartva próbálták segíteni közösségüket, vagy az óhazát, illetve az itt élő, s a szocializmus idején kvázi, vagy gyakorlatilag fogságban lévő katolikus egyházat. Ezen személyek egyike volt Mons. John Sabo, (Szabó […]

A közelmúlt magyar egyháztörténetének különleges és megkerülhetetlen, mégis – a közelmúlt egyháztörténetének kutatóit leszámítva, lényegében elfeledett – szereplője és tényezője volt Nagy Töhötöm. A jezsuita. A KALOT vezér. A társadalomszervező. A higanyember. A Vatikán titkos ügynöke és levélcsempésze, és titkos követe. Az OSS ügynöke. Az, aki nélkül Mindszenty talán sose lett volna hercegprímás. Az, akit Mindszenty semmiképpen nem akart Magyarországon látni. A megtagadott politikai tényező. A kiugrott szerzetes. A családapa. A szabadkőműves. A Buenos Aires-i Egyetem főkönyvtárosa. Az UNESCO megbízottja. Az emigráns, majd hazatelepülő. Az állambiztonság ügynöke. Számos arc és […]

Mindszenty József[1] bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek – számos egyéb funkciója mellett – 1945-től kezdve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: Konferencia, illetve MKPK) elnöki feladatait is ellátta. Vizsgálatom fő iránya, hogy a fellelhető püspöki kari jegyzőkönyvek, illetve egyéb dokumentumok alapján áttekintsem, miszerint a konferencia részvevői miként gondolkodtak Mindszentyről, személye, helyzete felmerült-e a tárgyalások alatt, s ha igen, milyen módon. Emellett áttekintem az ebben az időszakban megjelent, s fellelhető sajtótermékeket, hogy azokról a gyűlésekről, ahol Mindszenty személye esetlegesen szóba került, milyen módon számolt be a katolikus, illetve a nem katolikus sajtó. […]

I. Bevezetés Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja azt a nagyjából kétszáz éves folyamatot, amely a Magyarországról kiindult magyar nyelvű, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada területén élő diaszpóra római és görög katolikus egyházi pasztorációjához kötődik. Ez által tisztelegni szeretnénk az előtt a majdnem ezer katolikus pap előtt, akik vállalták, hogy követik azt a sok százezer katolikus hívőt, akik új otthonuknak Észak-Amerikát választották. Fontos ez a téma azért is, mivel az amerikai magyar katolikus pasztoráció jelen formájában a végnapjait éli. A legtöbb magyar templom megszűnt, vagy más nemzetiségek foglalták el. Már […]

Pölcz Ádámmal társszerzőként Dudás Róbert Gyula – Pölcz Ádám* Mindszenty József látogatása Passaicban (1974. május 19.) Mindszenty József hercegprímás, Esztergom érseke, 1971. szeptember 28-án reggel hagyta el Magyarország és ezzel egy időben egyházmegyéje területét. Noha névlegesen 1974. február 5-ig Esztergom főpásztora volt, az egyházmegye igazgatását már hosszabb ideje nem tudta ellátni, mert 1948. december 26-án[1] hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták,[2] majd elítélték. Igaz, 1956. október 31-én kiszabadulva vissza tudott térni az egyházmegyéje területére és hivatalába (a budapesti Úri utcai prímási palotába), de a vezetést csak minimálisan tudta átvenni, hiszen erre […]

Zavarban vagyok. Zavarban vagyok, mivel nem tudom, hogy filmkritikám tárgya az „Új pápa” című sorozat, amely az „Ifjú pápa” (nem) folytatása… – kezdeném a kritikát, s már itt elakadok. Ugyanis nem tudom, hogy akarok-e erről a sorozatról írni. Érdemes-e erről a sorozatról írni. Szabad-e erről a sorozatról írni. Miközben magamba nézve azt kell mondanom: nekem tetszett Paulo Sorrentino legújabb munkája. Tetszik, miközben a teológus vénám berzenkedik és tiltakozik, sőt bizony elgondolkodik azon is, hogy az az inkvizíció nem is volt olyan rossz dolog. A történet látszólag nagyon egyszerű. A korábban […]

Az első, ami egy munka utáni forró nyári délutánon erőt vett rajtam a döbbenet volt. Igazából nem is emiatt a sorozat miatt fizettem elő a szolgáltatónál, hanem gyermekkorom nagy élményének, a Twin Peaks-nek harmadik évadát akartam megnézni, viszont abból csak egy rész volt egy héten, s ha már fizettem, akkor szétnéztem más sorozat után is. S elkezdtem nézni Paolo Sorrentino Az ifjú pápa című sorozatát. Semmit sem tudtam róla. Valahogy kimaradt. Nem olvastam róla kritikát, nem olvastam én semmit. S nézni kezdtem. S borzongani. Mert az első kérdés, a legelső […]

– vitaindító gondolatok – 1892. december 1-jén egy magányos pap érkezett meg az Egyesült Államokba. Egy távoli országból érkezett, amiről az amerikai katolikus püspökök nem tudtak sokat, sőt talán semmit. A clevelandi püspök hívására érkezett, az esztergomi érsek küldte. A clevelandi püspök üzenetében, melyet Magyarországra küldött az szerepelt, hogy kell valaki, aki az elárvult hunokat megmentheti a kárhozattól.  Böhm Károly (Selmecbánya, 1853. június 13. – Cleveland, OH, 1932. április 9.) korábbi márianosztrai plébános vállalta ezt a kihívást, s – ahogy a sírkövén is szerepel – az amerikai magyarok apostola lett. […]

Bencsik Péter: Kelet és Nyugat között – Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában (1945–1989). Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2019. 440 oldal Útlevél, gyönyörű szó, akár a szerelem – fogalmaz Földes László Hobo, a Csavargók Tízparancsolata című önálló estjében. S bár nem illik dalszöveggel, s pláne saját családi anekdotával kezdeni egy könyv recenzióját, de a fenti dalon kívül nekem mégis egy régi családi történet jutott eszembe e könyv olvasása közben. Mivel Bencsik Péter, jelen kötet szerzője bevezetőjében több történetet hoz, ezért veszem a bátorságot és megosztom. Nagyapám, aki Szegeden […]

Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás a közelmúlt magyar (egyház)történetének egyik legismertebb szereplője. Életéről még azok is sokat tudnak, vagy tudni vélnek, akik alapjában nem foglalkoznak sem a történelemmel, sem a katolikus egyházzal. Lehet tudni arról, hogy bebörtönözték, szenvedett, majd sokáig volt a budapesti amerikai nagykövetségen, s élete végét emigrációban töltötte. Ugyanakkor Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás egy alig ismert szereplője a magyar történelemnek. Élettörténetében rengeteg a fehér folt, a találgatás, a hiányosság. Az általa írt Emlékiratokban sok a történeti ugrás, néha-néha ellenmondás. Ahhoz, hogy valóban megismerhessük őt, sok-sok […]

Kovács Gergely – Kovács Attila Zoltán: #Mindszenty – interaktív blogkönyv fiataloknak, Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Budapest, 2020., 192. old. A kérdés összetett. Vajon lehet-e egy mai fiatal számára mondhatni a régmúltban élt embert érdekessé tenni, modernizálni? Másik oldalról vajon szabad-e egy – vélhetően – a boldoggá avatás előtt álló személyt „könnyen emészthetővé” tenni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem, amikor kézbe vettem Kovács Gergely okleveles posztulátor és alkotótársa Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész munkáját. Az első gondolat ami eszembe jutott egy Mindszenty idézet volt. 1974-es amerikai útjának egyik állomásán a […]

Ungváry Krisztinán: Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944, 2020, Jaffa Kiadó, 224 oldal Nagyon nehéz (lehet) jó könyvet írni Horthy Miklósról. Nehéz, mivel sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik ilyen, hogy Horthy a 20. század egyik olyan személyisége, aki azok közé sorolható, aki rendkívül megosztó. Nem ő az egyetlen a világháborús század magyar szereplői közül, ide sorolhatjuk Mindszenty Józsefet, Nagy Imrét, Kádár Jánost, s a sort akár aktuálpolitikai szereplőkkel is folytathatnám. A második probléma, hogy hogyan írjuk Horthyról. A történészi korrektség mellett – amelynek egyértelműnek kell lennie […]

1974. február 5-e[2] után a magyar katolikus egyház itthon és a diaszpórában átélte addigi történetének – többek véleménye szerint – legnagyobb traumáját[3]. A Vatikánból érkezett hírek szerint VI. Pál pápa[4] Mindszenty József[5] bíborost felmentette az esztergomi érseki székből, s azt megüresedettnek nyilvánította. Ezzel egy időben kinevezte Lékai László[6], addigi veszprémi apostoli kormányzót, Girus Tarasii-i címzetes püspököt ad nutum Sanctae esztergomi apostoli kormányzónak. Ez a döntés pedig, sokakat, többek között a diaszpórában élő magyar katolikusokat, de a más vallásúakat, és a nem hívő magyarok jelentős részét is megdöbbentette. Jelen cikkemben a […]