Category Archives: Tanulmányok

A Zemplén szívében, Telkibányán található talán a legkülönlegesebb Mindszenty József emlékére állított emléktábla a helyi katolikus templom falán. Ez a tábla egy ma már – a történészek szemében – elfeledett eseménynek állít emléket, amikor a bíboros 1948. április 18-án átutazott a településen, s ott beszédet mondott. Jelen írásomban azt vizsgáltam, hogy Mindszenty hogyan kerülhetett Telkibányára, s miért van annak jelentősége, hogy nem csak a katolikus, hanem a református híveket, s papjukat is fogadta. Szerzőként egy vallomással tartozom. Be kell vallanom, hogy a cikk címadásának alapszabályát jelenleg megszegem. Idős történész ismerősöm […]

Mindszenty József[1] bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek – számos egyéb funkciója mellett – 1945-től kezdve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: Konferencia, illetve MKPK) elnöki feladatait is ellátta. Vizsgálatom fő iránya, hogy a fellelhető püspöki kari jegyzőkönyvek, illetve egyéb dokumentumok alapján áttekintsem, miszerint a konferencia részvevői miként gondolkodtak Mindszentyről, személye, helyzete felmerült-e a tárgyalások alatt, s ha igen, milyen módon. Emellett áttekintem az ebben az időszakban megjelent, s fellelhető sajtótermékeket, hogy azokról a gyűlésekről, ahol Mindszenty személye esetlegesen szóba került, milyen módon számolt be a katolikus, illetve a nem katolikus sajtó. […]

Az Amerikába, és ezen belül az USA-ba irányuló emigráció kezdeteit a Rákóczi-féle szabadságharc leveréséhez köthetjük. Ekkor a szabadságharcban fontosabb szerepet betöltő személyek közül néhányan az USA-ba kerültek, ahol többen részt vettek az ország létrehozásában, sőt, tapasztalataikat átadva a Függetlenségi Háború hőseivé váltak. Ilyen személy volt Fabriczi Kováts Mihály, az amerikai lovasság alapítója.[1] Az első, a végleges letelepedés szándékával érkező személy Haraszthy Ágoston (Pest, 1812. augusztus 30. – Corinto (Nicaragua), 1869. július 6.) földbirtokos, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.[2] A magyar emigráció első nagyobb hulláma az 1848-49-es forradalom leverése után […]

1. Bevezetés Dolgozatom célja, hogy bemutassa a külföldön élő magyarul beszélő római katolikusok lelkipásztori ellátásának múltját, jelenét, valamint a jövőbeli lehetőségeit.  Maga a kérdés azért is lényeges, mert a jelenlegi kutatások szerint a magyarul beszélő személyek nagyjából egyharmada a jelenlegi országhatárokon kívül él. A jelenleg külföldön élő magyarok több csoportba oszthatóak. Vannak közöttük olyanok, akik nagy történelmi események után hagyták el az országot – ilyen volt a II. világháború, vagy pedig az 1956-os események, illetve egy jelentős csoport a rendszerváltástól napjainkig próbált szerencsét külföldön. Míg az két csoport – az […]

I. Bevezetés Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja azt a nagyjából kétszáz éves folyamatot, amely a Magyarországról kiindult magyar nyelvű, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada területén élő diaszpóra római és görög katolikus egyházi pasztorációjához kötődik. Ez által tisztelegni szeretnénk az előtt a majdnem ezer katolikus pap előtt, akik vállalták, hogy követik azt a sok százezer katolikus hívőt, akik új otthonuknak Észak-Amerikát választották. Fontos ez a téma azért is, mivel az amerikai magyar katolikus pasztoráció jelen formájában a végnapjait éli. A legtöbb magyar templom megszűnt, vagy más nemzetiségek foglalták el. Már […]

Vas László, Kerkayné Maczky Emese, Dudás Róbert GyulaMagánkiadás. Passaic, NJ 2015, 30 lap Letölthető: https://www.academia.edu/44639739/A_Passaic_i_Szent_Istv%C3%A1n_R%C3%B3mai_Katolikus_Magyar_Templom_t%C3%B6rt%C3%A9nete

Pölcz Ádámmal társszerzőként Dudás Róbert Gyula – Pölcz Ádám* Mindszenty József látogatása Passaicban (1974. május 19.) Mindszenty József hercegprímás, Esztergom érseke, 1971. szeptember 28-án reggel hagyta el Magyarország és ezzel egy időben egyházmegyéje területét. Noha névlegesen 1974. február 5-ig Esztergom főpásztora volt, az egyházmegye igazgatását már hosszabb ideje nem tudta ellátni, mert 1948. december 26-án[1] hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták,[2] majd elítélték. Igaz, 1956. október 31-én kiszabadulva vissza tudott térni az egyházmegyéje területére és hivatalába (a budapesti Úri utcai prímási palotába), de a vezetést csak minimálisan tudta átvenni, hiszen erre […]

– vitaindító gondolatok – 1892. december 1-jén egy magányos pap érkezett meg az Egyesült Államokba. Egy távoli országból érkezett, amiről az amerikai katolikus püspökök nem tudtak sokat, sőt talán semmit. A clevelandi püspök hívására érkezett, az esztergomi érsek küldte. A clevelandi püspök üzenetében, melyet Magyarországra küldött az szerepelt, hogy kell valaki, aki az elárvult hunokat megmentheti a kárhozattól.  Böhm Károly (Selmecbánya, 1853. június 13. – Cleveland, OH, 1932. április 9.) korábbi márianosztrai plébános vállalta ezt a kihívást, s – ahogy a sírkövén is szerepel – az amerikai magyarok apostola lett. […]

1974. február 5-e[2] után a magyar katolikus egyház itthon és a diaszpórában átélte addigi történetének – többek véleménye szerint – legnagyobb traumáját[3]. A Vatikánból érkezett hírek szerint VI. Pál pápa[4] Mindszenty József[5] bíborost felmentette az esztergomi érseki székből, s azt megüresedettnek nyilvánította. Ezzel egy időben kinevezte Lékai László[6], addigi veszprémi apostoli kormányzót, Girus Tarasii-i címzetes püspököt ad nutum Sanctae esztergomi apostoli kormányzónak. Ez a döntés pedig, sokakat, többek között a diaszpórában élő magyar katolikusokat, de a más vallásúakat, és a nem hívő magyarok jelentős részét is megdöbbentette. Jelen cikkemben a […]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában 1825 és 2018 között több mint 1000 római és görög katolikus magyar pap teljesített szolgálatot. Ezek jelentős része a történelmi Magyarország területéről vándorolt ki, nagyjából 150 lelkipásztor pedig már ott született.  Már az a társadalmi különbség, hogy egy részük eleve amerikai/kanadai állampolgár volt, másik részüknek pedig 5-10, sőt akár több évet is kellett várniuk az állampolgárságra, számos esetben befolyásolta azt, hogy egy-egy pap, a konkrét lelkipásztori munka mellett − illetve esetenként helyette − mennyire tudott részt venni a közéleti, politikai, gazdasági, vagy tudományos életben. […]

1929-ben az Amerikai Egyesült Államok magyarságának jelentős része képviselőket küldött az észak-amerikai Buffalo városába, az első (s valójában egyetlen) összmagyar gyűlésre, amelyet ők nemzetgyűlésnek neveztek el. A nemzetgyűlés célja amellett, hogy az amerikai belső problémákat rendezni kívánta, kiállás kívánt lenni az anyaország mellett, felhívás a trianoni béke igazságtalanságának hirdetésére. Külön fontos része dolgozatomnak Lord Rothermere személyének és politikájának áttekintése, azt, hogy hatására milyen valós, vagy álremények merültek fel a magyarságban. Írásom második felében pedig vizsgálom a nemzetgyűlés határozatait, s azt, hogy ezt mennyire tudták átvinni a hétköznapokba, mennyire lett rövid, […]

Dolgozatom célja, hogy bemutassa azt a polémiát, amely a magyar koronázási ékszerek az Amerikai Egyesült Államokból történő 1978-as visszaszolgáltatása körül merült fel az amerikai magyar katolikus sajtóban[1]. Mind amerikai, mind magyar részről a visszaadás kérdése több alkalommal is felmerült, de az végül is csak 1978. január 6-án történt meg. Dolgozatomban szeretnék rámutatni a visszaadás körüli jogi huzavonára, illetve a visszaadásnak az amerikai magyar társadalomra – kimondva- kimondatlanul – máig tartó hatására. A magyar Szent Korona, valamint a koronázási jelvények és koronaékszerek (a továbbiakban Szent Korona) 1945-ben kerültek külföldre. Hosszú kaland […]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szolgálatot ellátott római és görög katolikus magyar, magyar származású, valamint magyarul beszélő lelkipásztorok történeti névtára 1825 – 2019 között Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (METEM), Budapest és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, EFO Nyomda, Budapest, 2020. ISBN 978-615-5826-08-5 A kötet letölthető az alábbi linkre kattintva: