Category Archives: Konferencia-kiadványok

A Magyar Katolikus Egyházban, mint általában a világon mindenütt, számos olyan funkció és feladatkör van, amely az átlagos templomba járó hívő előtt ismeretlen. Ez nem a hívek hibája, és nem is az egyházé, egyszerűen vannak olyan funkciók, amelyeknek ismerete nem szükséges a mindennapos vallásgyakorláshoz. Az egyik ilyen, amelyet nem sokan ismernek, hogy van a Magyar Katolikus Egyházon belül egy püspök, akinek a feladata a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátása.[1] Hivatalos megnevezése: A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök. A funkciót jelenleg Cserháti Ferenc tölti be.[2] Ahhoz, hogy megvizsgáljam, mi […]

Fiatal Kutatók és Doktoranduszok X. Nemzetközi Teológuskonferenciája, Eger, 2020. Az Apostoli Szentszék 1974. február 5-én hozta nyilvánosságra a Mindszenty József esztergomi érsek felmentéséről hozott pápai határozatot. Ezzel egy időben kinevezte Lékai László, addigi veszprémi apostoli kormányzót, Girus Tarasii-i címzetes püspököt ad nutum Sanctae esztergomi apostoli kormányzónak. Ez a döntés pedig, sokakat, többek között a diaszpórában élő magyar katolikusokat, de a más vallásúakat, valamint a nem hívő magyarok jelentős részét is megdöbbentette. Előadásomban a felmentés előzményeit és körülményeit vizsgálom meg, azt, hogy ez mennyire lehetett, mint ahogy azt néhányan sugallják, a […]

Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus Konferenciája, Nyíregyháza, 2019. Hosszú ideje visszatérő kérdés a parlamentáris demokráciákban, hogy a keresztény egyházak lehetnek-e és milyen módon részesei a politikának, a társadalmi közéletnek. Ez a kérdés sokszor felmerül olyan helyzetben is, amikor egy-egy országból származó közösségek tagjai próbálják megtalálni helyüket, boldogulásukat egy új környezetben. Kutatásom és előadásom az amerikai (ide értve az Amerikai Egyesült Államokat, illetve Kanadát) magyar nyelvű római és görög katolikus pasztorációt vizsgálta. Az amerikai magyar katolikus lelkipásztorkodás hivatalos formában 1892-ben vette kezdetét. Ez alatt a több mint 120 év […]

1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei, Szeged, 2019. november 28-30. – Rendszerváltás, egyházak, vallási kérdések szekció. Szekcióvezető: Máté-Tóth András Az 1945-ös, illetve az 1956-os események több száz római és görög katolikus papot kényszerítettek arra, hogy külföldre távozzanak. Többségük ezután a magyar nyelvű pasztorációban vett részt világszerte. Két jelentős csoportjuk különböztethető meg, az egyházmegyés és a szerzetes papok. A szerzetesrendek 1950-es „betiltása” ez utóbbi csoportot hozta sokkal nehezebb helyzetbe, hiszen jogszerűen nem működhettek, valamint növendékeiket nem szentelhették pappá, így a több rend külföldre szöktette ifjú szerzeteseit, akik tanulmányaikat ott […]

Elhangzott a Katolikus Társadalmi Napok – Ifjúsági konferencia: „A jövő egyháza – a jövő társadalma” programon, Pécsett, 2019. szeptember 28-án. Absztrakt „I speak Hungarian! What’s your Superpower?” – A hagyományos és a gazdasági diaszpóra jövőképe Ma a világon nagyjából 15 millió olyan személy él, aki magát magyarnak tartja. A közismert felosztás szerint ebből nagyjából 9,8 millió fő él a jelenlegi határokon belül, a többi pedig a diaszpórában. A diaszpóra kifejezésnek számos értelmezése van. Az eredeti görög kifejezés, a διασπορά szó, a magok elvetését, illetve szétszóródását jelenti. A köznapi értelemben vett […]

Az Amerikába, és ezen belül az USA-ba irányuló emigráció kezdeteit a Rákóczi-féle szabadságharc leveréséhez köthetjük. Ekkor a szabadságharcban fontosabb szerepet betöltő személyek közül néhányan az USA-ba kerültek, ahol többen részt vettek az ország létrehozásában, sőt, tapasztalataikat átadva a Függetlenségi Háború hőseivé váltak. Ilyen személy volt Fabriczi Kováts Mihály, az amerikai lovasság alapítója.[1] Az első, a végleges letelepedés szándékával érkező személy Haraszthy Ágoston (Pest, 1812. augusztus 30. – Corinto (Nicaragua), 1869. július 6.) földbirtokos, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.[2] A magyar emigráció első nagyobb hulláma az 1848-49-es forradalom leverése után […]

1. Bevezetés Dolgozatom célja, hogy bemutassa a külföldön élő magyarul beszélő római katolikusok lelkipásztori ellátásának múltját, jelenét, valamint a jövőbeli lehetőségeit.  Maga a kérdés azért is lényeges, mert a jelenlegi kutatások szerint a magyarul beszélő személyek nagyjából egyharmada a jelenlegi országhatárokon kívül él. A jelenleg külföldön élő magyarok több csoportba oszthatóak. Vannak közöttük olyanok, akik nagy történelmi események után hagyták el az országot – ilyen volt a II. világháború, vagy pedig az 1956-os események, illetve egy jelentős csoport a rendszerváltástól napjainkig próbált szerencsét külföldön. Míg az két csoport – az […]

Kedves Érdeklődők! A koronavírus okozta veszélyhelyzet következményeként a a III. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia a virtuális térben kerül megrendezésre 2020. december 18–19-én. A rendezvényen két nap alatt 24 előadás hangzik majd el, az előadók pedig többek közt a kolozsvári Babeș—Bolyai Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, valamint a Szegedi Tudományegyetemet képviselve mutatják be aktuális kutatásaikat.Az előadásokat a konferencia címében foglaltaknak megfelelően az interdiszciplinaritás jellemzi, amelyet a témakörök sokszínűsége is tükröz: lesznek egyháztörténeti, vallásfilozófiai, vallásnéprajzi, művészettörténeti és ókortudományi előadások. […]