A magyar diaszpóra római katolikus lelkipásztori jelenlétének kérdései a 21. században

1. Bevezetés

Dolgozatom célja, hogy bemutassa a külföldön élő magyarul beszélő római katolikusok lelkipásztori ellátásának múltját, jelenét, valamint a jövőbeli lehetőségeit.  Maga a kérdés azért is lényeges, mert a jelenlegi kutatások szerint a magyarul beszélő személyek nagyjából egyharmada a jelenlegi országhatárokon kívül él. A jelenleg külföldön élő magyarok több csoportba oszthatóak. Vannak közöttük olyanok, akik nagy történelmi események után hagyták el az országot – ilyen volt a II. világháború, vagy pedig az 1956-os események, illetve egy jelentős csoport a rendszerváltástól napjainkig próbált szerencsét külföldön. Míg az két csoport – az esetek nagyobb arányában – inkább Amerikában, vagy pedig Ausztráliában telepedett le, a utóbbi csoport elsődlegesen európai célpontokat választott. Őket az 1800-as évek második felétől nagyjából 1800 római és görög katolikus pap követte, abból a célból, hogy a hagyományos lelkipásztori ellátás mellett az új haza választásának és az ottani letelepedésnek nehézségein a híveket átsegítsék, s a hétköznapokban mellettük álljanak. Ma ennek a papi csoportnak a létszáma nagyjából hatvan főre csökkent le az egész világon. Összehasonlításképpen a Pannonhalmi Területi Apátsághoz tartozó papok száma nagyjából 40-45 fő.

2. A diaszpórakutatásról

2.1 A diaszpóra fogalma

A diaszpóra kifejezésnek számos értelmezése van. Az eredeti görög kifejezés, a διασπορά szó, a magok elvetését, illetve szétszóródását jelenti. A köznapi értelemben vett diaszpóra meghatározás arra vonatkozik, amikor egy-egy etnikum, vagy vallás követője, illetve valamilyen közösség, valamely kényszer hatására elhagyja a szülőföldjét, és a világ egy másik pontján, más népek közé kerülve folytatja tovább életét, megismerve az új kultúrát, s azt beépíti saját kultúrájába. Természetesen az új környezet szokásai komoly hatással van rá, de identitását megőrizve az eredeti nemzetiség tagjának tartja magát. Lényegét érintve a diaszpóra egy adott országban jelen lévő nagyobb létszámú, az ország eredeti népességétől eltérő népcsoport, amely tartósan az adott területen telepedett le.

A diaszpóra kialakulásának fő követelménye az emigráció. Az emigráció – az Idegen szavak szótára szerint: „Az állam területének (…) önként vagy kényszerűségből történő tartós, tömeges elhagyása”[1] − tehát egy olyan tevékenység, amikor egy országot lakosa elhagy azzal a céllal, hogy egy idegen országban vagy területen telepedjen le, ott egzisztenciát alakítson ki. A másik ország vagy terület szempontjából ez a tevékenység az immigráció.[2]

Az emigráció jelenségén belül egy külön pont a kulturális, azon belül is a vallási migráció kérdése. A kulturális migrációt vizsgálva kijelenthetjük, hogy „a kulturális migráció nem más, mint hogy az egyes földrészekre, országokra vagy országrészekre jellemző szokások, az ember és az információ áramlása révén távoli területekre is eljutnak, integrálódnak.”[3]

T. S. Eliot szerint a kultúra és a vallás között eltéphetetlen kötelék áll fenn: „minden egyes kultúra a vallással együtt jelent meg és bontakozott ki.”[4]

Vallási emigráción jelen dolgozatban azt értjük, amikor egy-egy adott terület egyházi vezetése megtapasztalja, hogy híveinek egy része új lakóhelyet választott magának, s oda, az emberek lelkipásztori ellátása céljából, vallási szolgáltatást nyújtó személyt enged, vagy küld. A kiérkezett pap, társadalmi helyzeténél fogva a közösség vezetője lesz, ezáltal mind a vallás, mint pedig a közösség kulturális irányítójává válik. Az, hogy egy-egy terület immigrált közössége mennyire tud beilleszkedni, s eközben mennyire tudja megtartani saját identitását, jelentős mértékben függ az adott (esetünkben) pap személyiségétől, hozzáállásától.

2.2. A magyar diaszpóra összetétele, kiterjedése

A külhoni magyar diaszpóra közösség két nagy csoportra osztható fel.[5] Az egyik részét – s jelen dolgozatunkban ezzel a csoporttal a továbbiakban nem foglalkozunk, mivel a fenti fogalmak szerint nem minősülnek emigránsnak – a határváltoztatások miatt (gyakorlatilag a trianoni, illetve kisebb mértékben a II. világháborút lezáró határváltoztatások) külföldre került, és ott kisebbségi létben élő, de gyakorlatilag őshonos (autochton) kisebbségi közösségek. Ez a csoport nagyjából 3.2 millió főből áll, jellemzőjük, hogy a magyart – többnyire – még mindig első nyelvként használják, s a többször módosított, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján „második” állampolgárságnak a magyart is megszerezték.

A második része, amely nagyjából 2,7 millió főt tartalmaz, a migrációs eredetű (allochton), a Kárpát-medencén kívül élő magyarok diaszpóra közössége. Ez a csoport sokkal összetettebb, hiszen sokkal nagyobb területen is helyezkedik el, valamint a külföldön tartózkodás céljai szempontjából is eltérőek a szándékaik. Egyik jelentősebb csoportja a hosszabb ideje külföldön, elsődlegesen Európán kívül élő, az új országban állampolgárságot szerzett személyek csoportja. Legtöbbjüknél a hazatelepülés szándéka – noha Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök véleménye szerint a magyarsághoz az is hozzátartozik, hogy legalább életük végén hazatérnek nem szerepel.[16] Sok esetben a magyar nyelvet már mint második, ünnepnapi nyelvként használják.

Számukra – s őseik számára, hiszen nagyobb részük már második, vagy harmadik generációs magyar – a templom, a lelkipásztorral való közösség nagyon sokat jelent. „… az Isten háza, egy-egy templom egy darabka Magyarországot jelent. Ahányszor templomba megy a magyar kivándorló és hallja a magyar köszöntést, a magyar éneket, a magyar prédikációt, valahogy úgy érzi magát, mintha látogatóba menne szülőhazájába… Az idegen világban alapított templomaikban az emigránsok magyarul imádkozhattak, magyarul beszélgethettek,  magyarul végezhették vallási rítusaikat, és magyarul mondhatták el egymásnak örömeiket és bánataikat.”[6]

A második nagyobb csoport az ideiglenesen – elsősorban az Európai Unió területén –letelepedett magyar állampolgárok csoportja, akik a gazdasági helyzet miatt döntöttek a külföldre településen, s többségük terveiben egy későbbi hazatelepülés szándéka megfigyelhető[7]. A két csoport lelkipásztori igényei között lényeges különbségek vannak, mivel a tartósan letelepedett csoportnak a templomi szolgálat egyben a magyarsághoz való tartozás alapját jelenti, míg a második csoport számára a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat, mivel gyakorlatilag bármikor könnyebben haza tudnak térni, nem olyan lényeges.

1. ábra:A magyar diaszpóra kiterjedése és létszáma 2011-ben [15]

Forrás: A diaszpóra tudományos megközelítése, Körösi Csoma Sándor Program honlapja

A diaszpóra vallási összetételéről pontos adatokkal nem rendelkezünk. Viszont mivel a tapasztalatok alapján a vallásváltás nem (volt) jellemző, ezért nagyrészt megállapítható, hogy a többség a magyarországi helyzettel megegyezően római katolikus.

Bár nem beszélhetünk vallásváltásról, az egyértelműen kimutatható, hogy azokon a helyeken ahol csak egy felekezet (pl. katolikus, vagy református) van jelen, azok is részt vesznek az adott felekezet istentiszteletein, vagy egyéb rendezvényein, akik másik felekezethez tartoznak. Ott viszont, ahol két, vagy több felekezet van jelen, a hívek elkülönülnek, s csak a lelkipásztorok által szervezett alkalmakkor, esetlegesen nagyobb ünnepeken mennek át a másik közösséghez.

3. A külföldi magyar lelkipásztorkodásról

3.1 Története, feladatai, hatása

A szervezett külföldi magyar nyelvű lelkipásztorkodás a 19. század fordulóján az Amerikai Egyesült Államokban indult meg. Ezt az időszakot megelőzően is voltak magyar papok mind Európában, mind a tengeren túl, de feladatuk nem volt hivatalos, állandó jellegű, illetőleg, ha hivatalosan is voltak kinn, akkor pl. követségi lelkészként, vagy pedig – főleg az 1800-as évek végén kikötői lelkészként szolgáltak.

A meginduló pasztoráció fő területe, megegyezve a kivándorló magyarok úti céljával elsődlegesen az Amerikai Egyesült Államok, majd később Kanada, illetve Dél-Amerika volt. A szervezett európai, majd ausztráliai magyar katolikus lelkészségek a II. világháború után jöttek létre.

A külföldi magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat célját Cserháti Ferenc püspök az alábbiakban foglalta össze, a külföldön élő magyarok ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspöknek történt kinevezése utáni első adventi körlevelében:
„A magam részéről sajátos feladatomnak tekintem – és ezt már püspökké szentelésem napján Esztergomban is jeleztem, de most szeretett külföldi magyar testvéreimnek ugyancsak megismétlem –, az a célom, hogy a külföldön élő magyarok pasztorációját odaadó lelkülettel szolgáljam, és ez által megerősítsem testvéreimet hitükben és magyarságukban, amint ezt annak idején Mindszenty József bíboros, hercegprímás is tette, és 81 évesen megfogalmazta: „Amíg az Úr életben tart, egészséget ad, mindenűvé elmegyek, ahová meghívnak, ahol szívesen látnak, és ahol értelme van látogatásomnak.” Elődeim, Irányi László és Miklósházy Attila püspökök nyomdokain haladva folytatni akarom áldozatos munkájukat a magyar pasztoráció kultúraközvetítő hivatásában is, természetesen, mindig összhangban a Szentszék irányelveivel (Erga migrantes) és a helyi egyházak főpásztoraival, akiknek elsődlegesen feladatuk, hogy gondoskodjanak a területükön élő magyar hívek lelkipásztori szolgálatáról; és én erre emlékeztetni is fogom őket, megbízatásomnak és a szentszéki irányelveknek megfelelően: „Elengedhetetlenül szükséges, hogy a migrációs áramlatok szülőföldi és befogadó egyházai között kialakuljon elsősorban a közös lelkipásztori érdekek kölcsönös tájékoztatásából álló intenzív együttműködés.””[8]

Saját tapasztalatunk alapján elmondható, hogy a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat elsődleges eredménye, hogy ma beszélhetünk arról, hogy egyáltalán van magyarság, van magyarul beszélő diaszpóra. A közösség megtartó ereje itt is, sőt ezeken a helyeken különösen megmutatkozik. A közösségek, így a keresztény közösségek az egyik legfontosabb megtartó erőt jelentik, hiszen mindenki számára fontos — akár itthon, akár a diaszpórában él —, hogy tudja, otthon van benne, tartozik valahová.

3.2. Jelenlegi struktúrája, problémái

Dolgozatomban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Külföldi Magyar lelkipásztori Szolgálat által kiadott „A külföldi katolikus magyar lelkipásztori szolgálat papjainak név- és címtára” 4. és 9. kiadását vettem figyelembe, amely Wyandotte, Michiganban 2002-ben, illetve Budapesten jelent meg 2016-ban. 2016 óta frissebb adatokat nem hozott nyilvánosságra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata.

Az 1. táblázatban valamennyi 2016-ban élő magyar katolikus (római és görög) lelkipásztor (ide értve a diakónusokat, illetve imavezetőket is) szerepel, függetlenül attól, hogy aktív, vagy pedig nyugállományban van. Egyéni felmérésünk alapján arra a véleményre jutottunk, hogy az 1. táblázatban szereplő lelkipásztorok nagyjából 2/3-a volt 2016-ban aktív pap, egy kisebb részük, mint nyugdíjas kisegített, a többieknek egészségügyi állapota a minimális szolgálatot sem tette lehetővé. 2018. januárja óta 11 római és görög katolikus, a diaszpórában szolgált lelkipásztor hunyt el. [9]

1. táblázat: A Kárpát-medencén kívül szolgáló magyar katolikus papok eloszlása

Ország	Papok száma 2002	Papok száma 2016
Amerikai Egyesült Államok	86	37
Anglia	2	3
Argentína	2	0
Ausztrália	7	4
Ausztria	39	12
Belgium	5	2
Belorusszia	1	0
Bolívia	1	0
Brazília	10	2
Csehország	0	1
Franciaország	7	2
Fülöp-szigetek	2	0
Guyana	1	0
Hollandia	0	1 (imavezető)
India	1	0
Indonézia	1	0
Izrael	1	0
Japán	3	0
Kanada	45	26
Lengyelország	0	1
Libanon	2	0
Németország	42	15
Norvégia	1	0
Olaszország	14	5
Pápua-Új Guninea	1	0
Peru	1	1
Portugália	1	0
Svájc	11	5
Svédország	1	0
Taiwan	5	0
Venezuela	1	1
Összesen	294	118 + 1 (imavezető)

A táblázatból jól látható, hogy a papok száma 14 év alatt 60%-al csökkent. 15 országban gyakorlatilag megszűnt a magyar pasztoráció, míg két új ország került be a listába, ahol külföldi származású, de Magyarországon tanult, vagy papi / szerzetesi szolgálatot betöltött és magyarul megtanult személy lát el papi szolgálatot. Fontos viszont, hogy ha csak minimálisan is, egy fővel, de megjelent egy világi kisegítő („imavezető”) aki pap hiányában imádságokat, egyes paraliturgiákat vezetni tud.

4. Megoldási javaslatok

4.1. Egyházjogi kérdések és lehetőségek

Az Egyházi Törvénykönyv 518. kánonja [10] szerint a személyi plébánia a plébánia egy fajtája, amely egy terület krisztushívőit rítus, nyelv, nemzetiség, stb. alapján fogja össze közösséggé.

A kánon nem fogalmazza meg, hogy mekkora lehet az a terület, illetve, hogy lehetséges-e az, hogy az adott megyéspüspök joghatósága mellett a feladatért egy kifejezetten erre a célra kinevezett püspök feleljen.

Érdemes lenne a jelenleg meglévő plébániákat, azon túl, hogy azok területi ellátásra [11] is kötelezettek, – a helyi püspök együttműködésével, hiszen ennek létrehozására ő jogosult – magyar személyi plébániává alakítani, kijelentve, hogy ez az adott területen a magyarság lelkipásztori ellátására jogosult. Ha ez sikerült, akkor ezek hálózatának vezetésére az Apostoli Szentszék felhatalmazhatja a külföldi magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott püspököt. Ezzel megszűnne az az ex lex állapot, amelyben a magyar lelkészek évtizedek óta tevékenykednek.

4.2. Missziók

A téma feldolgozásánál számos esetben találkoztunk azzal, − különösen az 1930-as években − hogy Magyarországról néhány hónapra lelkipásztorok érkeztek ki Amerikába, [12], s ott számos egyházközséget végigjártak, olyan helyeket is, ahol önálló, vagy helyben lakó magyar pap nem volt, s egy-egy hetet ott töltve missziós munkát végeztek. Megfelelő hozzáállással és szervezőmunkával lehetőség lehetne arra, hogy néhány lelkipásztor kiküldésre kerüljön, s ezek ellássák a magyar híveket. Erre nagy igény is mutatkozik, amire példa, a Passaic, NJ-i magyar egyházközség, ahol 2018 elején elhunyt a magyar plébános, s a húsvéti ünnepekre, illetve a templom 115. éves ünnepségére hívtak meg magukhoz Magyarországról papot.

A MKPK Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata 2018-ban hirdette meg az un. 1+1 missziót, melynek célja, hogy a helyi püspök joghatóságát teljes mértékben figyelembe véve felelősséget visel a külföldön élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeink fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságunk megőrzésének törekvését. Ennek keretében jött létre a MKPK Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálatának magyarországi irodája, amely a missziókat támogatni, azt segíteni akarja. A projekt keretében tervezik egy-egy ünnepi magyar nyelvű szentmise megszervezését, lelki napok, hitéleti előadások szervezését és lebonyolítását, különös tekintettel a fiatalokra, mint a magyarság jövőjének letéteményeseire. [13]

4.3. Világi lelkipásztori munkatársak

Saját tapasztalataink és az amerikai magyar lelkipásztorok elmondása szerint Amerikában még – főleg a nemzetiségi templomokban – jelentősen él az un. népegyházi modell. [14] Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a közösségnek van egy vezetője (a pap), aki kiosztja a feladatokat, s azt a többiek ellátják. Viszont, ha ez a vezető eltűnik – nyugalomba vonul, meghal, vagy elhelyezik – akkor a rendszer felborul. Több lelkipásztorral és hívővel beszélve megállapítható, hogy ez a személy nem feltétlenül kell, hogy pap legyen, a fő kérdés a koordináció. Magyarországon már számos plébániai közösséget vezet világi lelkipásztori munkatárs, [15] s ez a feladatkör az USA-ban sem ismeretlen. Ahhoz viszont, hogy világi lelkipásztori munkatársak akár az USA-ban, akár Kanadában egyfajta misszionáriusi tevékenységet el tudjanak látni, szükség lenne kifejezetten erre irányuló képzésre, amely ma még nem létezik. A világi lelkipásztori munkatársak kiérkezése rövid távon jó megoldás lenne arra, hogy a magyar nyelvű lelkipásztorkodás és hitoktatás, valamint az ehhez kapcsolódó magyar nyelvű programok megmaradjanak, hiszen egy ilyen személy igeliturgiát, hitoktatást végezhet, stb.

Véleményünk szerint elsődlegesen nem az a nehézség, hogy a leendő híveknél elfogadtassuk azt a kérdést, hogy vajon mennyire tud egy világi lelkipásztori munkatárs eligazgatni egy közösséget, mivel ez a híveket sokkal kevésbé érdekli, mint az, hogy legyen valaki, aki a közösség élére áll, megvédi, s segíti. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által létrehozott un. „Kőrösi Csoma Sándor Program” [16] gyakorlati szempontból jó lehetőség lenne arra, hogy a világi lelkipásztori munkatársak megismerjék az általuk kiszemelt területet, megismerjék az ott lakó magyarokat, valamint megismerjék önmagukat is, hogy tudnák-e vállalni az esetleges hosszabb időtartamú kinn-tartózkodást. A hosszabb táv lényeges, mivel lényegi lelkipásztori munkához legalább 3-4 év folyamatos munka szükséges.

5. Összefoglalás

Sokszor éli át azt az ember, hogy valahol külföldön van, akár hosszabb ideje, s egyszer csak sétálva az utcán, az anyanyelvén szót hall. Óhatatlanul felfigyel rá, talán még mosolyog is, s megérzi a közösséghez tartozás erejét. S ezt minden nemzetiség elmondhatja magáról. Ugyanígy elmondhatja ezt magáról a magyar közösség is. Sok diaszpóra közösséghez tartozó személy a mindennapjaiban annak az országnak a nyelvét használja, amelyet önként, vagy kényszerből választott új otthonának. De – ha szerencséje van, s a környékén van még magyar templom, s magyar pap – vasárnapról vasárnapra átéli a magyar nyelv szépségét, a magyarsághoz tartozás örömét.

Cserháti Ferenc püspök egy alkalommal így nyilatkozott: „Külföldi magyar közösségeink a szó eredeti értelmében agonizálnak: küzdenek a létükért, az életben maradásukért.” [16] Hogy a közösségek megmaradjanak a mi feladatunk is. Reméljük, hogy ezzel a rövid tanulmánnyal ezt a nagy művet, amely mindenképpen a Világ Urának a kezében van, egy kicsit elősegíthettük.

6. Köszönetnyilvánítás

Jelen tanulmány megjelenéséhez Dr. Udvarvölgyi Zsolt (AVKF, Vác), Kerkayné Maczky Emese (Passaic. NJ, USA), Ft. Balogh László (Passaic, NJ, USA), valamint Ákos Ildikó (Budapest) járult hozzá. Köszönet érte.

7. Irodalomjegyzék

[[1]] Idegen szavak és kifejezések szótára, Bakos Ferenc (szerk), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003

[2] Imigráció, Letöltve 2019. május 13-án az Idegen szavak gyűjteménye weboldalról: https://idegen-szavak.hu/immigr%C3%A1ci%C3%B3

[3]Hautzinger Zoltán, Hegedűs Judit, Klenner Zoltán: A migráció elmélete, Budapest, 2014, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, 16.

[4]Eliot, T. S.: A kultúra meghatározása, ford. Lukácsi Huba, Szent István Társulat, Bp., 2003., 17.

[5] A diaszpóra tudományos megközelítése, Letöltve 2019. május 13-án a Magyarok egy helyen weboldalról: https://www.magyarokegyhelyen.hu/diaszpora-es-szorvany

[6] Kende Géza: Magyarok Amerikában. Az amerikai magyarság története, 1583 –1926. I-II. Szabadság, Cleveland, 1927, 264, 366.

[7] Egymillióhoz közelít a külföldre vándorolt magyarok száma, Letöltve 2019. május 13-án a HVG.hu weboldalról: https://hvg.hu/gazdasag/20180622_Egymilliohoz_kozelit_a_kulfoldre_vandorolt_magyarok_szama

[8] Cserháti Ferenc püspök adventi körlevele a külföldön élő magyar hívekhez, Letöltve 2019. május 13-án a Magyar Kurír weboldalról: http://www.magyarkurir.hu/hazai/cserhati-ferenc-puespoek-adventi-koerlevele-kuelfoeldoen-elo-magyar-hivekhez

[9] Dudás Róbert Gyula: Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szolgálatot ellátott római és görög katolikus magyar, magyar származású, valamint magyarul beszélő lelkipásztorok történeti névtára, 1825 – 2019 között, OTDK dolgozat, 2019.

[10 ] Egyházi törvénykönyv, fordította: Erdő Péter, Magyar Katolikus Püspöki Kar, Budapest, 1984.

[11] Miklósházy Attila SJ: Egy szív, egy lélek, Kipke Tamás és Elmer István beszélgetése Miklósházy Attilával, a külföldön élő magyarok nyugalmazott püspökével, Budapest, Szent István Társulat, 2009., 187.

[12] Bangha Béla S. J.: Amerikai missziós körutam, Magyar Kultúra, Budapest, 1923.

[13] 1 plusz 1 misszió – Hogy minden külföldre szakadt magyarhoz eljusson az Egyház, Letöltve a Magyar Kurir weboldalról, 2019. május 13-án: https://www.magyarkurir.hu/hirek/1-plusz-1-misszio-hogy-minden-kulfoldre-szakadt-magyarhoz-eljusson-az-egyhaz

[14] Tomka Ferenc: A népegyházi modell jelentése Vigília, A misszió és evangelizáció, Letöltve: 2018. augusztus 19- én: https://vigilia.hu/regihonlap/2007/2/tomka.htm

[15] vö.: Révay Edit Lelkipásztori munkatársak szerepe a plébániák életében, Letöltve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oldaláról, 2018. augusztus 19-án: https://www.sapientia.hu/hu/system/files/resztanulmany_lelkipasztori_munkatarsak_helyzeterol.pdf

[15] Kőrösi Csoma Sándor Program, letöltve a Körösi Csoma Sándor Program weboldalról 2019. május 13-án: https://www.korosiprogram.hu/

[16] A magyar vándorok püspöke hazatért, Letöltve az Új Ember weblapjáról, 2019. május 13-án: https://ujember.hu/a-magyar-vandorok-puspoke-hazatert/

Eredetileg megjelent: Tavaszi Szél / Spring Wing konferenciakötet – I.
Letölthető: https://www.dosz.hu/_doc/dokumentumfile/2019/11/Tavaszi_Szel–Spring_Wind_2019_Tanulmanykotet-_I._kotet_1.pdf