Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus Konferenciája, Nyíregyháza, 2019.

Hosszú ideje visszatérő kérdés a parlamentáris demokráciákban, hogy a keresztény egyházak lehetnek-e és milyen módon részesei a politikának, a társadalmi közéletnek. Ez a kérdés sokszor felmerül olyan helyzetben is, amikor egy-egy országból származó közösségek tagjai próbálják megtalálni helyüket, boldogulásukat egy új környezetben.

Kutatásom és előadásom az amerikai (ide értve az Amerikai Egyesült Államokat, illetve Kanadát) magyar nyelvű római és görög katolikus pasztorációt vizsgálta.

Az amerikai magyar katolikus lelkipásztorkodás hivatalos formában 1892-ben vette kezdetét. Ez alatt a több mint 120 év alatt több mint kilencszáz római és görög katolikus lelkipásztor szolgált Amerikában.

Ezek a lelkipásztorok számtalan esetben vettek részt, mint az amerikai magyar, mint pedig a fogadó ország civil közéletében. Kifejezetten érdekes ez a téma amiatt is, mivel az egyik fogadó országot, az Amerikai Egyesült Államokat a „legvallásosabb vallástalan” országnak is nevezik. Az amerikai alkotmány az országot úgy határozza meg, miszerint az egyház(ak) és az állam szét van választva. Mégis, a vizsgált időszak alatt a magyar lelkipásztorok számos politikai akcióban vettek részt.

Ezért előadásomban kitérek a Katolikus Egyház helyzetére az amerikai közéletben, s ezen belül a magyar papok szerepvállalására. Be fogom mutatni az amerikai magyar katolikus szervezeteket, valamint azokat a lelkipásztorokat, akik jelentős szerepet töltöttek be mind a magyarországi, valamint amerikai, mind pedig az amerikai magyar emigráció történetében.

Előadásom fő célja az, hogy megvizsgáljuk ezen személyeknek a magyarországi, illetve az amerikai közéleti szerepvállalását, azt a kérdést, hogy az általános lelkipásztori munkán felül milyen módon vettek részt a köz ügyeinek intézésében, alakításában. A kutatás alá vont személyek köre két szempontból kapcsolódik össze. Az első, hogy valamennyiüket pappá szentelték a római, vagy a görög katolikus egyház szolgálatára, a második, hogy szolgálati idejük során rövidebb-hosszabb ideig Amerikában szolgáltak.

Előadásom a közéleti szerepvállalást két részben vizsgálja, az első részben – az általában – amerikai tartózkodást megelőző magyarországi szerepvállalást veszi górcső alá (melynek sok esetben következménye lett a későbbi amerikai tartózkodás), a második részben pedig a már kinti szerepvállalást vizsgálom, annak esetleges magyarországi reakcióival együtt.

Be szeretném mutatni a politizáló, a tanító, az újságíró, valamint azon papok történetét, akik az emberiséget egy-egy találmánnyal gazdagították.

Úgy gondolom, hogy előadásommal rá tudok világítani egy olyan közösség helytállására, melynek papjai gyakran nagyon nehéz helyzetben álltak, s állnak helyt. Remélem, hogy előadásommal méltóképpen emlékezhetek meg ezekről a lelkipásztorokról, akiket ma már itthon, s Amerikában is nagyrészt elfelejtettek.

The Participation of American-Hungarian Roman Catholic and Byzantine Pastors in American Public Life

For a long time it is a returning question in parliamentary democracies if the christian churches can take part in politics and social public life and in what form. This question presents itself also in situations, when members of communities from foreign countries want to find their place and success in their new surroundings.

In my research and lecture I am studying the parish life of American-Hungarian Roman Catholic and Byzantine Churches in the United States and Canada.

The American-Hungarian Catholic pastorate started officially in 1892. During these more then 120 years over nine hundred Roman Catholic and Byzantine priests served in America.

Numerous times these pastors took part in the public and social life of American-Hungarian communities as well as of the host country. This subject is quiet interesting because one host countries, the United States is considered as the “most religious irreligious country”. The US constitution emphasizes the separation of State and Church. Nevertheless, during the studied period the Hungarian pastors took part in numerous political actions.

In my lecture therefore I do mention the situation of the Roman Catholic Church in American public life, as well as the participation of Hungarian pastors in the same. I shall present the American-Hungarian Catholic societies and those pastors who played a significant role in the history of Hungary, America and American-Hungarian communities in exile.

The main purpose of my lecture is to examine the participation of these persons in the public life of Hungary and America, as well as the question to what degree did they take part in the administration and shaping of public life besides their everyday pastoral work. The circle of the researched persons connect in two ways. First, all of them were ordained to serve the Roman Catholic or Byzantine Church, second, during their time of service they all worked for a longer of shorter period in America.

In my presentation I investigate their participation in public life in two parts: in the first part – in general – I examine the participation in public life before their American residence (which many times had as a consequence their American stay); in the second part I examine their public work overseas together with possible reactions from Hungary.

I would like to present the history of the pastors, who took part in politics, were teaching, worked as newsmen, or even enriched humanity with various inventions.

I am sure, through my lecture I shall be able to highlight the steadfastness of communities whose unwavering pastors were and are in very difficult situations. With my presentation I hope I shall remember these pastors  deservedly, who are mostly forgotten here and also in the United States and Canada.